Tanulási kalibráció: becslés és ellenőrzött eredmény

Arra számítasz, hogy egy témában a legtöbb kérdésre helyesen válaszolsz. Egy ellenőrzött gyakorlás megmutathatja, illik-e ez a várakozás a feladathoz. Az előrejelzés és az eredmény összevetése a kalibráció vizsgálatának egyik módja.

A cél a tájékozottabb tanulási döntés. A nagy és a kis magabiztosság is lehet pontatlan, és önmagában egyik sem mutatja meg valaki képességét.

Az önbecslés pontosságának két fajtája

Az abszolút kalibráció a várt és a megfigyelt teljesítményszint egyezéséről szól. Ha egy meghatározott kérdéssorra 80%-os eredményt vársz, azonos értékelési szabállyal vesd össze a becslést a pontszámmal.

A relatív pontosság azt jelenti, hogy a becsléseid megkülönböztetik-e az erősebb és gyengébb elemeket vagy témákat. Helyesen rangsorolhatod a témákat úgy, hogy mindegyikhez túl magas pontszámot becsülsz. Az összpontszámot is jól jelezheted előre, miközben tévedsz arról, mely témákon kell dolgoznod.

Prinz, Golke és Wittwer (2020) a relatív megértési önbecslés pontosságát elemezték: mennyire különböztetik meg a tanulók előrejelzései különböző szövegek megértését. Átlagosan szerény kapcsolatot találtak, amely a tanulási körülmények szerint változott. A tanulmány az Educational Research Review folyóiratban jelent meg. Nem méri mindenki túlzott magabiztosságát, és nem garantál eredményt egy adott tanulónál.

A célodhoz illő ellenőrzést használj

Soderstrom és Bjork (2015) elmagyarázzák, miért adhat hiányos képet a hosszú távú tanulásról az elsajátítás közbeni teljesítmény. Egy választ látva könnyűnek érezheted a feladatot anélkül, hogy később magadtól elő tudnád állítani.

A szükséges tudáshoz hasonló ellenőrzést válassz. Vizsgánál ez lehet rövid kérdés megválaszolása vagy feladat megoldása. Munkánál egy eljárás magyarázata vagy új példára alkalmazása. Tartsd kéznél a segédanyagokat, ha a valódi feladat megengedi őket; az eredmény értékelése előtt határozd meg a körülményeket.

A késleltetett ellenőrzés bizonyítékot adhat a későbbi teljesítményre. Nelson és Dunlosky (1991) késleltetett önbecslési eredménye párosított elemek felidézésére vonatkozott meghatározott körülmények között. Nem alakítható olyan ígéretté, hogy minden késleltetés javítja a megértést vagy megjósolja a vizsgapontszámot.

Vezess egyszerű becslési feljegyzést

1. Válassz kérdéssort és értékelési szabályt. Írd le a próbálkozás időpontját és azt, használsz-e segédanyagokat.
2. Becsüld meg a pontszámodat a próbálkozás előtt. Ha az egyes kérdéseket értékeled, ezeket a becsléseket a válaszok ellenőrzése előtt jegyezd fel.
3. Végezd el a próbát a választott körülmények között. Értékelj megbízható forrás alapján, és következetesen adj részpontokat.
4. A dátum és a téma mellé írd le a várt és a mért pontszámot. A 80%-os becslést követő 60% az adott próbán 20 százalékpontos túlbecslés.
5. Több összevethető próbán keresd a mintát. Térj vissza az elhibázott fogalmakhoz, és ellenőrizd őket újra; módosíts a feladaton, ha nem felel meg a célodnak.

Egy eredmény nem diagnózis. A kérdések nehézsége, a találgatás, a kis minták és a nem világos javítókulcs befolyásolhatja az összehasonlítást. Egy magabiztosan adott hibás válasz hasznos visszajelzés arról a válaszról, nem bizonyíték a teljes önbecslési rendszered hibájára.

A feljegyzés alapján válassz következő feladatot

Keresd azokat a témákat, amelyeknél a várt magabiztosság magas, az ellenőrzött teljesítmény viszont alacsony marad. Nézd át a forrást, dolgozz végig egy magyarázatot vagy gyakorolj másik feladatot. A vártnál jobb teljesítményű témákat is vedd észre.

A generált gyakorlóanyag kérdéseket adhat, de a javítókulcsát ellenőrizni kell. A Piply attól, hogy gyakorlásra használod, nem válik igazolt kalibrációs mérőeszközzé.

Kezdj egy kezelhető kérdéssorral, és őrizd meg az első becslést az ellenőrzött eredmény mellett. Akkor bővítsd a feljegyzést, ha segít eldönteni, mit gyakorolj legközelebb.